A spanyol El País által feltárt homályos meggazdagodás tovább növelheti a katolikus egyházzal szembeni fenntartásokat az ibériai országban. Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart az is, hogy a hetvenes-nyolcvanas években apácák és egyházi kórházak segítségével loptak és adtak el újszülötteket, az anyáknak pedig azt mondták: a babák halva születtek.
Az ingatlanügy legalább csak a zsebeket érinti. Több spanyol település nemrég döbbent csak rá, hogy az, amit eddig köztulajdonnak hittek, és aminek felújításra közpénzt költöttek, már rég nem az övék: az egyház, sőt, a helyi püspök vagy a pap saját nevén, saját tulajdonaként van regisztrálva. A katolikus klérus olyan ingatlanokra vadászott, amelyek nem voltak hivatalosan bejegyezve: ilyen volt a templomok többsége, de sok olyan épület vagy telek is, amelynek tulajdonosai az évek során eltűntek, meghaltak. A közhiedelem azt vélte, hogy ezek köztulajdonban vannak, természetesen az egyház kezelésében és vallásgyakorlás céljára szolgálnak. De a püspökök úgy gondolhatták, biztos, ami biztos, legyen papírjuk arról, hogy a templomok az övék. Egy 1998-as törvény pedig furcsa módon szinte közjegyzői jogokkal ruházta fel őket: így szabályos tulajdoni lapokat állíthattak ki az „új szerzeményekről”, anélkül, hogy a spanyol önkormányzatok értesülhettek volna a tulajdonváltásról.
Bővebben:
http://nol.hu/lap/vilag/20110714-mienk_a_templom_es_a_telek_is
Ilyenkor szégyellem, hogy katolikus vagyok...
Utolsó kommentek