1 Uram, miért vagy oly messze? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
2 A gonosz hetvenkedik, a szegény meg retteg, rászedve a cseltől, amit az kieszelt.
3 A bűnös dicsekszik kedvteléseivel, a rabló káromkodik, az istentelen semmibe veszi az Urat:
4 "Haragja fenn a magasban, bosszút nem áll, Isten nincs!" - ez minden gondolata.
5 Mivel útjai mindig sikeresek, s ítéleteid túl messzinek tűnnek neki, gúnyolja összes ellenfelét.
6 Így beszél szívében: "Nemzedékeken át nem ingok meg soha."
7 Átkot szór és nem éri baj, szája álnoksággal és hazugsággal tele, nyelve alatt romlás és gazság rejtőzik.
8 A nádba bújva les, hogy az ártatlant orvul megölje, szeme a szegényt fürkészi.
9 Úgy bújik meg a lesen, mint az oroszlán a sűrűben: várja, hogy ráronthasson a védtelenre, megragadja és hálójába húzza a szegényt.
10 Figyel, rejtőzik, a földre lapul, s a gyenge áldozatul esik hatalmának.
11 Ezt mondja szívében: "Isten elfelejtett, elfordította tekintetét, nem látja, mit teszek."
12 Kelj fel, Uram, ó Istenem, emeld föl kezed, ne feledd el a szenvedőt!
13 Miért vetheti meg a gonosz az Istent? Miért mondogatja szívében: "Úgysem áll bosszút!"?
14 De te látsz, ismersz jajszót és szükséget, és mindent a kezedben tartasz. A szegény rád bízza magát, az árvának te vagy gyámola.
15 Törd el a bűnösnek, az álnoknak karját, torold meg gonoszságát, hadd szünjön meg élni!
16 Az Úr király örökre. Országából eltűntek a pogányok.
17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram, megerősítetted szívüket. Figyelmedet feléjük fordítottad.
18 Az árvának és elnyomottnak igazságot szerzel, hogy az ember, a földből alkotott, ne rettegjen többé soha.
Zsoltárok 10.
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Zsolt&numch=10
Utolsó kommentek