1 Más bajt is láttam a nap alatt, amely súlyosan ránehezedik az emberre.
2 Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik neki abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság és szörnyű gyötrelem!
3 Lehet valakinek száz fia és ugyanannyi lánya, megérhet mégoly magas kort is, de ha nem élvezheti javait, és tisztes temetésben sincs része, akkor azt mondom: az elvetélt magzat boldogabb nála.
4 Ez sötétségben jön és sötétben megy, sötétség borítja még a nevét is,
5 az nem látta a napot és nem ismeri az éjszakai nyugodalmat - egyik sem több, mint a másik!
6 Ha az kétszer ezer évig élne is, de nem volna örömére, akkor nem ugyanoda jut mind a kettő?
7 Az ember minden fáradozása a szájáért van, de a gyomra mégsem telik meg.
8 Mivel van többje a bölcsnek, mint a balgának? És mit tartsunk a szegényről, aki a nyilvánosság előtt fenn tudja tartani a látszatot?
9 Jobb a szem pillantása, mint a gyomor jóléte? Ez is hiábavalóság és szélkergetés!
10 Ami van, azt már rég nevén nevezték; meg van az is szabva, mi lesz az emberből, és így nem szállhat perbe azzal, aki hatalmasabb nála.
11 Ha sok a szóbeszéd, csak szaporodik a hiábavalóság. Mit nyer vele az ember?
12 Vajon ki tudja, mi válik javára életében az embernek, hiábavaló életének pár napján, amely elsuhan, mint az árnyék? Hiszen ki adja tudtul az embernek, ő utána mi lesz a nap alatt?
Prédikátor 6.
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Pr%E9d&numch=6
Utolsó kommentek