20 és máris tanította a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia.
21 Akik hallgatták, mind csodálkoztak, mondván: "Hát nem ez tört vesztükre Jeruzsálemben azoknak, akik ezt a nevet segítségül hívják? Ide is nem azért jött, hogy bilincsbe verve a főpapok elé hurcolja őket?"
22 Saul azonban mind határozottabban lépett fel, s mert azt bizonyította, hogy Jézus a Messiás, zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat.
23 Amikor már jó idő eltelt, a zsidók megállapodtak, hogy megölik.
24 Saulnak tudomására jutott szándékuk. Éjjel-nappal szemmel tartották még a kapukat is, csakhogy eltehessék láb alól.
25 A tanítványok azonban kiszöktették éjszaka, kötélen leengedték a falon át egy kosárban.
26 Amikor Jeruzsálembe ért, a tanítványokhoz akart csatlakozni, de mind féltek tőle, nem hitték el, hogy tanítvánnyá lett.
27 Végül Barnabás mégis maga mellé vette, és elvitte az apostolokhoz. Elmondta nekik, hogy látta az úton az Urat, hogy mit mondott neki, s milyen bátran beszélt Damaszkuszban Jézus nevében.
28 Ezentúl velük járt-kelt Jeruzsálemben, s nyíltan beszélt az Úr nevében.
29 A görög nyelvű zsidókhoz is beszélt, sőt vitába is szállt velük. De azok az életére törtek.
30 Amikor ezt a testvérek megtudták, Cezáreába kísérték, majd onnét Tarzuszba küldték.
ApCsel 9: 20-30.
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=ApCsel&numch=9
Utolsó kommentek