51 Ti vastagnyakúak, ti körülmetéletlen szívűek és fülűek, mindig ellenálltatok a Szentléleknek, s mint atyáitok, olyanok vagytok ti is.
52 Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Mind megölték azokat, akik az Igaz eljöveteléről jövendöltek. S most ti lettetek árulói és gyilkosai,
53 ti, akik az angyalok közreműködésével átvettétek a törvényt, de nem tartottátok meg."
54 Amikor ezt hallották, haragra gyulladtak, és fogukat vicsorgatták ellene.
55 Ő azonban a Szentlélekkel eltelve fölnézett az égre és látta az Isten dicsőségét és Jézust az Isten jobbján.
56 Felkiáltott: "Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján."
57 Erre ordítozni kezdtek, befogták fülüket, s egy akarattal rárontottak,
58 kivonszolták a városból és megkövezték. A tanúk egy Saul nevű ifjú lábához rakták le ruhájukat.
59 Míg kövezték Istvánt, így imádkozott: "Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!"
60 Majd térdre esett és hangosan felkiáltott: "Uram, ne ródd fel nekik bűnül!" Ezekkel a szavakkal elszenderült.
ApCsel 7: 51-60.
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=ApCsel&numch=7
Utolsó kommentek