Mikor pedig elmenének a helyre, mely koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, másikat balkéz felől.
Jézus pedig monda: Atyám! Bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekszenek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és ecettel kínálván őt.
És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidók ama királya, szabadítsd meg magadat!
Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama királya.
A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljössz a te országodban!
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilenc óráig.
És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
És kiáltván Jézus nagy szóval monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
Látván pedig a százados ami történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony, ez ember igaz vala.
És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, amik történtek, mellét verve megtére.
Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távol állának, nézvén ezeket.
Lukács 23: 33-49.
Utolsó kommentek