Hatalmas átrendeződés figyelhető meg a világ pénzügyi szektorában, eddig megingathatatlannak hitt bankóriások tűntek le és újak emelkedtek fel mára. Míg tíz évvel ezelőtt a világ ötven legnagyobb bankja között nyoma sem volt kínai pénzintézetnek, mára a világ három, a piaci kapitalizációjuk alapján legnagyobb bankjával Kína rendelkezik.
A piaci kapitalizáció szerinti toplistáját tíz éve még az angolszász tulajdonú bankok uralták: a tíz legnagyobból hat volt amerikai és kettő volt brit, s a dobógon is két amerikai és egy brit bank állt. Mára ezek száma a TOP10-ben pontosan megfeleződött, a dobogós helyeket pedig kivétel nélkül kínai bankok foglalták el.
A Financial Times emlékeztet, hogy tíz évvel ezelőtt szintén egy válság nyomait viselték magukon a világ bankjai: az előző évben a délkelet-ázsiai és az orosz válság, valamint a LTCM összeomlása okozott hatalmas veszteségeket néhány nagybank számára. Kevesen gondolták akkor, hogy a bankrendszer egy olyan nyolc éves fellendülési szakasz kezdetén jár, amelynek végén nagyságrendekkel nagyobb veszteségek után az összeomlás szélére kerül immár a nyugati világ bankrendszere is. Az akkor a lista elején álló Citigroup ma a világ 46. legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező bankja csupán, nem is beszélve a Lloydsról, amely az akkori negyedik pozícióját elveszítve már csak az 53. legnagyobb bank.
Új nevek tűntek elő ugyanakkor szinte a semmiből, jelezve a gazdasági hatalom nyugatról keletre történő áthelyeződését: a 2006-ban és 2007-ben tőzsdére lépő kínai bankok lettek az átrendeződés legnagyobb nyertesei, ám ausztrál és brazil bankok szintén nagyot ugrottak felfelé. A kockázatelutasító szabályozására büszke Kanada bankjai közül is öten a legnagyobb ötven közé kerültek, míg tíz éve egyikük sem volt a listán.
Árnyalja a képet, hogy a nagy tőzsdei zuhanásokból a kínai bankok sem maradtak ki: 2007 ősze óta a kínai bankok is jelentősen veszítettek értékükből, és árfolyamuk most közel a fele az akkorinak. Az amerikai bankok között pedig van, amelyik előnyt tudott kovácsolni a válságból a többi amerikai bankhoz képest: a JPMorgan Chase alig került be tíz éve a tíz legnagyobb bank közé, ma viszont az előkelő negyedik helyet foglalja el, így a világ legnagyobb nem kínai bankjává vált.
És hogy mi várható? A nyugati országok bankszektora abba az irányba halad, hogy a bankok biztonságos működésének garantálása érdekében az államok egyre nagyobb beleszólást kapnak majd a pénzintézetek irányításába és szabályozásába, s maguk a bankok is sokkal konzervatívabb befektetési politikát fognak folytatni.
Bár a nyugati államok tekintélyes tőkével segítették meg már eddig is bankjaikat, ennek egyik következménye lehet, hogy a piaci szereplők eredményessége mérsékelt marad, a nagy tőzsdei boomok ritkábbak és kevésbé erőteljesek lesznek. Emiatt az angolszász bankok nehezen kapaszkodhatnak majd vissza korábbi pozícióikba, s az ázsiai bankok dominanciája a jelenleginél is erősebb lehet.
Utolsó kommentek