Mert közel vala a zsidók húsvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árusait és a pénzváltókat, amint ülnek vala:
És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;
És a galambárusoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyám házát kalmárság házává.
Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.
Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?
Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.
Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hívének az írásnak és beszédnek, amelyet Jézus mondott vala.
Amint pedig Jeruzsálemben vala húsvétkor az ünnepen, sokan hívének az ő nevében, látván az ő jeleit, amelyet cselekszik vala.
Maga azonban Jézus nem bíza vala magát reájok, amiatt, hogy ő ismeré mindnyájokat,
És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben.
János 2: 13-25.
Utolsó kommentek