Voltam ma is szentmisén, és elgondolkoztam. Kevesen voltunk. Illetve a létszám még hagyján. Ha figyelembe veszem, hogy nyár van, több időpontban van istentisztelet, jó néhány templom akad Debrecenben, akkor feltehetően több ezer katolikus járhat rendszeresen szentmisére.

És hiába egy 200 ezres városról beszélünk, itt a reformátusok vannak többségben! Tehát arányaiban nem annyira rossz a helyzet, sőt.

Ami viszont aggasztott. Idősek a hívek. A magam 31(!) évével az egyik legfiatalabb részvevő voltam. Volt néhány kisgyerek a szüleivel, de így is benne voltam a top 10-ben. És más vasárnapokon sem sokkal jobb a helyzet. A ministráns fiúk eltűntek. Elsőáldozásnál olyan ifjakat látok többnyire, akiket szentmisékről nem ismerek. (Remélem más időpontban azért járnak, ha nem is hiszem komolyan.)

Az én régi hittanos csoportomba mondjuk 30-an jártunk. Hasra ütésszerű tipp, de a nagyságrendet jól jelzi. Közülük egyedül(!) én járok minden vasárnap, és 2 (kettő!) főt még szoktam látni alkalmanként. Ez mondjuk 10%. "Hurrá".

A padsorokban döntően nyugdíjasok ülnek, jellemzően 70 évesnél idősebbek. Paphiányról is egyre többet hallani a médiában. Szerencsére ezt személyesen nem tapasztalom. Bár a lengyel papok jelenléte nyilván nem azt mutatja, mennyire sok magyar fiatal választja ezt a hivatást...

Szóval van ok a félelemre. Mi lesz akár csak 10-20 év múlva?! Ami azért nincs túl messze. Ki fog még templomba járni? Ki fogja celebrálni az istentiszteleteket? Jelentkezni fog valaki egyházi iskolába? Aki igen, komolyan fogja venni a hitet?